Pálmamagok általános csíráztatási útmutatója
Az alábbi leírás egy olyan javaslatokat tartalmazó anyag, amely a pálmamagok sikeres csíráztatása elvégzéséhez nyújt segítséget. Az útmutató kutatások, mások által elvégzett tesztek leírása és saját tapasztalatok alapján készült.
Ha neked is van tapasztalatod pálmamagok csíráztatásában, írd meg az oldal alján kommentben!
FONTOS: az alábbi leírás egy olyan javaslatokat tartalmazó anyag, amely a sikeres csíráztatás elvégzéséhez nyújt segítséget. Az útmutató kutatások, mások által elvégzett tesztek leírása és saját tapasztalatok alapján készült. Az általunk kezelt fajok természetes környezetükhöz képest eltérő környezetben általában nehezebben csíráznak. Mindig azt javasoljuk, hogy végezz kutatást az adott faj természetes élőhelyéről, a dormancia* megtörésének módjairól és technikáiról, továbbá javasoljuk, hogy tájékozódj több forrásból is.
1. Magok előkészítése
Első és legfontosabb, hogy áztasd a magokat tiszta, szobahőmérsékletű vízben legalább 24 órán keresztül. Ilyen rövid idejű áztatás esetén a vizet nem szükséges cserélni, kivéve, ha az benyálkásodik, vagy túlzottan elszíneződik. A 24 óra alatt félidőben érdemes rájuk nézni. Ha 24 óránál tovább áztatod, cseréld a vizet ennek megfelelő gyakorisággal. Nagyon fontos, hogy az áztatást követően azonnal el kell ültetni a magokat.
2. Ültetőközeg
A pálmamagok csírázásához használt alapanyagoknak jól vízelvezetésűeknek kell lenniük, ugyanakkor rendelkezniük kell némi nedvességtartó képességgel is. Az időszakos szárazság és nedvesség váltakozása káros hatással lehet a pálmamagokra a csírázás során. Az 1:1 arányú tőzeg és perlit keveréket sikeresen alkalmazták széles körű kertészeti körülmények között, ezért mi is ennek a használatát javasoljuk. Ennek ugyan minimális a tápanyagtartalma, de csírázást követően a magoncoknak erre még nincs is szükségük. A kezdeti növekedéshez szükséges tápanyagot a növények a magból nyerik. Az ültetőközeghez keverhető még homok, vermikulit, vagy kókuszrost is.
3. Magok elhelyezése
Az előkészített ágyazatba helyezd el a beáztatott magokat. Nyomd be őket az ágyazatba úgy, hogy a magok felett 1-2 cm-nél több "föld" soha ne legyen. Fontos, hogy ne ültessük túl mélyre a magokat, mivel a pálmamagok számára fontos a megfelelő oxigénellátás a csírázás során. A természetben a pálmák magjait a szél és az állatok terjesztik, és elsősorban a talaj felszínén csíráznak ki. Túl mély ültetéskor a magok nehezen juthatnak ki a talaj felszínére, és a csírázás lehetősége is csökkenhet. Ha egy edénybe több magot is ültetsz, akkor a magok közt legalább 2-3 cm távolságot hagyj!
4. Hőmérséklet
Szinte az összes pálmamag csírázásához magas hőmérsékletre van szükség (21-38 °C). Aranyközépútként a 27-32 °C-ot javasoljuk. Extrém kivételek természetesen vannak, erre az adott termék oldalán külön felhívjuk a figyelmet. Mivel a pálmamagoknak magas csírázási hőmérsékletre van szükségük, érdemes a melegebb hónapokban vetni a magokat. Az ültetőközeg hőmérséklete növelhető az edény alatt elhelyezett fűtéssel (vannak külön erre a célra gyártott szaporítóedények), vagy az edények átlátszó műanyaggal való betakarásával. Az edények elhelyezése egy hőtartó felületen szintén növelheti a hőmérsékletet néhány fokkal. Az ültetőközegnek a csírázás ideje alatt szigorúan TILOS kiszáradnia!
5. Fény
A magokat helyezd árnyékos, félárnyékos helyre. Sok pálma a természetes élőhelyén a lombkorona szint alatt, árnyékos helyen csírázik, még akkor is, ha végül teljes napfényben nőnek fel (pl. a Kubai királypálma). Ezeknek a fajoknak a csemetéi teljes napfényben is csírázhatnak, de leveleik bizonyos mértékben kifakulhatnak ilyen környezeti feltételek mellett. Árnyékban a csemeték általában mélyebb zöld színt mutatnak. Néhány faj árnyékban csírázik és fejlődik a legjobban. Az ilyen fajok csemetéi, ha teljes napfénynek vannak kitéve, általában súlyosan kifakulnak, megégnek és akár el is pusztulhatnak.
6. Nedvesség
A pálmamagoknak állandó, ugyanolyan mértékű nedvességre van szükségük a csírázás első kritikus szakaszaiban. A szélsőségesen nedves és száraz időszakok váltakozása a csírázás alatt általában káros hatással lehet a kívánt eredményre. Ha a magokat nem látjuk el automatikus öntözőrendszerrel, akkor szükség lehet az edényeket átlátszó műanyaggal, üveglappal befedni, hogy megőrizzük a megfelelő talajnedvességet. A túlzott öntözés ugyanolyan káros lehet, a magok rothadásnak indulhatnak.
7. Csírázási idő és arány
A pálmamagok csírázási aránya, a csírázás egyenletessége (ideje) és a csíráztatási folyamat sikeressége százalékban kifejezve hatalmas mértékben változhat fajonként, ugyanazon faj különböző növényeiből származó magok között, és akár ugyanannak a növénynek különböző években gyűjtött magjai között is. A Washingtonia robusta magok ideális esetben akár két hét elteltével előbújhatnak, a Jubaea chilensis magok csírázási ideje azonban általában meghaladja az 1 évet is!
8. Csírázást követő első átültetés
A pálma csíranövényeket vagy azonnal át lehet ültetni a csírázás után, vagy miután 1-2 levél kifejlődött. A cél az, hogy a csemeték gyökérfejlődését a lehető legkisebb mértékben zavarjuk, így érdemes az átültetést elvégezni mielőtt a gyökerek elérik az edényzet oldalát, vagy a szomszédos csemeték gyökerei összefonódnak. Az átültetést lehetőleg az év melegebb hónapjaiban végezzük, amikor a gyökérnövekedés gyorsabb. Átültetheted őket külön edényekbe vagy nyitott talajba. A gyökér szempontjából a legjobb megoldás az, hogy olyan cserepeket használsz, amelyek elegendően nagyok a gyökér teljes hosszához. Ügyelj arra, hogy megfelelő minőségű, jó vízelvezetésű talajba ültesd át a növényeket! A pálmamagoncok esetében akár már másfél centiméternyi túl mély ültetés is súlyos károsodást eredményezhet és végül a csemeték elhalásához vezethet. A pálma csíranövényeket úgy kell átültetni, hogy a csemete szárán a gyökérzet kezdetét jelző "pont" alig emelkedjen ki a talaj felszínéből. Ezt a pontot néha feltűnő duzzanat is jelölheti, különösen az idősebb csemetéknél. A frissen kikelt növényeknek az első két hónapban nem szükséges kiegészítő trágyázás. A magon belül található ún. endospermium biztosítja az összes tápanyagot, amire a csemetének ebben az időszakban szüksége van. A magot SOHA nem szabad kézzel eltávolítani, hiszen az imént leírtak szerint az még szoros kapcsolatban áll a fiatal növénnyel. A növény gyökerének metszése nem javasolt, és általában növekedési visszaesést vagy akár néhány csemete elhalását is eredményezheti. Ideális esetben az újonnan átültetett csemetéket világos, de árnyékos helyre kell elhelyezni néhány hétig, vagy amíg a növekedés láthatóvá válik. Az öntözés gyakoriságát gondosan figyelni kell, hogy az átültetett növények ne kerüljenek vízstresszes helyzetbe a beállás során.
9. Türelem
Fontos, hogy türelmes legyél a csíráztatási folyamat során, és figyeld a magokat rendszeresen. A pálmák kezdetben lassan nőnek, de a megfelelő gondoskodással hosszú távú örömöt nyújthatnak a trópusi hangulat iránt érdeklődők számára.
Nincs is annál izgalmasabb, mint saját kezed által nevelni ezeket a különleges növényeket, amelyek nemcsak szépségükkel, hanem egzotikus hangulatukkal is lenyűgözik környezetedet. Ha már készen állsz, hogy belevágj ebbe a kalandba, ne habozz! Rendelj tőlünk pálmamagokat, és tedd meg az első lépést a saját zöld oázisod felé!
KATTINTS IDE ÉS NÉZD MEG A VÁLASZTÉKOT!
*A dormancia olyan állapotot jelent, amikor egy mag átmenetileg nem képes csírázni, még akkor sem, ha megvannak a megfelelő körülmények a növekedéshez. Ez a mechanizmus a növények túlélési stratégiája, és segít elkerülni a kedvezőtlen időszakokban való növekedést vagy fejlődést.